Munka

Egyetemtörténeti kutatások

Sopron & Selmec 100

Száz évvel ezelőtt, 1918-1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A centenáriumra a Soproni Egyetem (a selmeci hagyományokat őrző testvéregyetemekkel együtt) ünnepségsorozattal, Facebook-oldallal és évfordulós honlappal emlékezik.

A kutatás kiterjed a SOE Központi Levéltár, a MNL-GYMS Soproni Levéltára, a MNL-OL FM irataira, digitalizált korabeli sajtóanyagra és dokumentumokra (ADT, HUNGARICANA), publikált tanulmányokra, könyvekre.

A levéltár munkatársaként három, az évfordulóra készült kötet elkészítésében működtem közre:
Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Selmec, Téged soha nem feledtünk! Sopron, 2019. 395 p. (adatszolgáltatás)
Gál Péter József: Selmeci-soproni diákélet. Sopron, 2019. 349 p. (lábjegyzetek)
Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig. Veszprém – Zalaegerszeg, 2019. 96 p. (adatszolgáltatás)

Hundred years ago the Mining and Forestry Academy had to move from Selmecbánya (now Banska Stiavnica) to Sopron. The collapse of Austro-Hungary Empire after the First World War enforced the minority national movements. The educational staff of the Academy dont want to join to the emerging state Czecho-Slovakia so they moved to the remained Hungarian territory. We study the historical backround of this process and write articles about this subject is Hungarian.

Új korszak határán: A selmeci-soproni diákok első világháborús nemzedéke visszaemlékezések tükrében (2019)

Az első világháborút követő évek a világtörténelemben és hazánk történetében is korszakhatárt jelentettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia háborús összeomlását követően a sorsfordító események nem értek véget Sopronban és környékén. A világháborús időszakot forradalmak, a Párizs környéki békék okozta bizonytalanság, a két királypuccs, a nyugat-magyarországi felkelés eseményei követték és a soproni népszavazás zárta le. Ez a történelmi háttér határozta meg a csehszlovák megszállás miatt Selmecbányáról Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanuló hallgatók ifjúságát, pályakezdését.
Az előadásomhoz a főiskola 1918-1927 között oklevelet szerzett hallgatóinak élettörténetét dolgoztam fel. A száz évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban feltárt források alapján elsősorban az ifjúkor éveire koncentráltam. Az elemzés segítségével felvázolható, milyen lehetőségekkel, kényszerekkel szembesült ez a generáció, amelyet néhány egyéni sors bemutatásával is illusztrálok. A Selmecbányán majd Sopronban a főiskolára beiratkozott nemzedék katonaként átélte az világháborút, az esetleges hadifogságot; számos hátráltató körülmény ellenére befejezte tanulmányait, hogy aztán egy megváltozott, új világban kezdhesse meg szakmai pályafutását.

A témához kapcsolódó előadást tartottam Trianon és a magyar felsőoktatás, III. című konferencián a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban 2020. március 10-én.

Trianon 100

Az Országos Erdészeti Egyesület megbízásából egy négytagú csoport tagjaként részt veszek Az erdészeti ágazat Trianon sodrában munkacímű kötet megírásában.

Tudatos internethasználat, digitális írástudás foglalkozások (felnőttek számára)

Digitális nyomkereső – Mit hagyunk magunk után a weben? És hogyan találhatjuk meg?
Rövid bevezetés után az alábbi menüből válogatva beszélgetünk: A személyes adat mint árucikk. Adat/figyelem/bizalom az új olaj? Digitális lábnyom: a süti/cookie-k. Digitális lábnyom: Google. Digitális lábnyom: Facebook. Digitális lábnyom: a jéghegy csúcsa alatt. Adatmentés/adattörlés Facebook/Google/Instagram. GDPR. A Kahoot kvízkérdéseket 2018 álhirterméséből válogatam össze.

Olvasás a netkorszakban
A technológia fejlődésével a vizuális tartalmak tarolnak az interneten. Ez a jövő és az emberek többsége elfelejt olvasni? Egy szűk csoport pedig monopolizálja a tudást? Beszélgessünk róla!
Válaszható Kahoot kvízek: Internet szleng, Filmek & dátumok, The Hall of Memes : mémhatározás,
Tudomány és popkultúra

Tudatos internethasználat, digitális írástudás foglalkozások (középiskolás korosztály számára)

Elektronikus ügyintézés – ügyfélkapu alapok
Emotikon határozó – Érzelmek megjelenítése az internetes kommunikáció során
A látszat csal! : A tökéletes fotó és ami mögötte van
Mobilhasználat – Mobil etikett
WiFi – Be Free! : Hogyan találsz szabad internetet?

TÖRTÉNELMI érdekességek: Már az ókori rómaiak is használtak emailt. A @ elnevezése különböző európai országokban. Történelmi szelfik. 150 éves emotikonok. Guy Fawkes története: hogyan lett egy politikai kalandorból szimbólum a netkorszakban?

Válaszható Kahoot kvízek: Elektronikus ügyintézés, Mobiltelefon ikonok, Melyik kép valódi, Okostelefon applikációk

Számítástechnika tanfolyamok nyugdíjasoknak

Ismeretterjesztő előadások

Igazságot a Velociraptornak! : Mit kapott a modern tudomány a dinoszauruszoktól? (2019)
A modern tudomány népszerűsítésénél gondot jelent a közérthetőség. Mivel az elmúlt száz évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, sokszor már a korszakos eredményekhez vezető elméleti háttér és a módszerek ismertetése is gondot jelent. Nem beszélve arról, hogy más érdekes a nagyközönség és a kutató közösség számára. Azok az eredmények, amelyeknek nem látszik az elsődleges jelentősége további hátrányban vannak közismertség terén.
A tollas dinoszauruszok felfedezése nagy mértékben átalakította tudományos ismereteinket ezekről a régen kihalt állatokról. Egy ilyen új eredmény hatása egész máshogy érvényesül, mint egy orvosi felfedezésé. A dinoszauruszok közönségfilmek, népszerű könyvek szereplői, gyermekjátékokat formáznak belőlük. Vajon ilyen esetben hogyan kerülnek át az új tudományos eredmények a köznapi gondolkodásba? Mi a szórakoztatóipar, a játékgyártók reakciója az új tudományos tényekre? Előadásomban a tollas dinoszauruszokról szóló új tudományos eredmények rövid ismertetése után ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Prezentáció

Selmec-Sopron kapcsolat 1919-2019 (2019)

Az előadásban szó esett a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba településéről; a két város jelenében és múltjában tapasztalható közös vonásokról: helytörténeti párhuzamokról, az oktatási intézményekről, melynek révén mindkét város méltán kiérdemelte az iskolaváros nevet és azokról a személyekről, akik működésükkel kötődtek mindkét városhoz.
Prezentáció

A tudós bányahivatalnok és a huszadik század : Breuer György ornitológus élete (2018)

Breuer György nevét kevesen ismerik, noha a két világháború közötti Sopron jellegzetes alakja volt. A város szénellátását biztosító brennbergi szénbányák adminisztratív igazgatóját országos szinten főként ornitológiai tevékenységéről ismerték, mint a Fertő tó madárvilágának lelkes és nagy tudású kutatóját tartották számon. Emellett széleskörű közéleti tevékenységet folytatott, szinte nem volt olyan helyi társadalmi egyesület, amelynek tagja ne lett volna.
Előadásomban a rendelkezésemre álló források alapján a szakmai életút bemutatásán túl arra is figyelmet fordítok, hogy milyen hatással voltak Breuer György és családja életére a huszadik század első felében zajló történelmi események.
Breuer György 1913 és 1948 között élt Brennbergbányán. Itt talált hűséges feleségre, itt születtek gyermekei. Innen vonult a soproni 18-as gyalogezred tagjaként az első világháborús keleti frontra, amelyet sebesülés, majd több éves orosz hadifogság követetett. Brennbergi lakosként élte át a Tanácsköztársaság és a soproni népszavazás eseményeit.
Az ezt követő nyugalmas és tevékeny évtizedeket a Felvidék visszatérése zárta le. A második világháború drámája a Breuer család számára 1944 végén kezdődött: a menekülő nyilas vezetés Brennbergbányán is berendezkedett, sőt Szálasi Ferenc menyasszonyát, Lutz Gizellát Breuerék házában szállásolták el. Mindeközben Breuer György kapcsolatban volt Vajk Artúr bányaigazgatóval és más, a származásuk miatt üldözött személyekkel. A veszélyes helyzet folyományaként feleségével letartóztatták. Sopronkőhidán raboskodtak, csaknem a szovjet hadsereg megérkezéséig.
A 1945-ös év gyökeres változást okozott az ország és Breuer György életében is. Átélte a helyén maradt, de a régi hivatalnoki gárdához tartozása miatt félreállított emberek sorsát, a brennbergi bányászat agóniáját, mely – már elköltözése után – 1950-bem a bánya bezárásához vezetett.
Röviden összefoglalva: egy tettre kész, kíváncsi ember mozgalmas életét, családi anekdotákkal és helytörténeti vonatkozásokkal tűzdelt igazi magyar történetet ismerhetnek meg az előadás látogatói.

Egyedül vagyunk? : A földön kívüli élet lehetőségének kutatása (2018)

Előadásomban a csillagászat és a biológia határterületén fekvő asztrobiológia főbb kutatási területeit mutatom be négy témakör köré csoportosítva: 1.) a földi élet keletkezése, a földi evolúció és az ebből levonható párhuzamok a Földön kívüli élet kutatásában. 2.) Lakható bolygók keresése, ez élet lehetőségei a Naprendszerben. 3.) A földön kívüli értelem keresése, vagyis a SETI program (Search for Extraterrestrial Intelligence). 4.) Földönkívüli élet kutatásához kapcsolódó vizsgálatok a Földön.

Madártollak titkai (2017)

Madarat tolláról… Nem véletlenül kezdődik így a közismert mondás. Hiszen jórészt a tollak, a tollazat jellegzetes jegyei alapján ismerjük fel az elénk került madarakat. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a madarak tolla? Milyen a szerkezete? Milyen típusai vannak? Hogy fejlődik ki? Milyen jelenségeknek köszönhetik színezetüket, jellegzetes mintázatukat? Mi a különbség a fizikai és kémiai színek között? Mi a tollazat funkciója a madarak életében? A rövid bevezető után rátérünk a kuriózumokra. Miért rózsaszín a flamingó tolla? Melyik a legfurcsább hosszú tollpár? Léteznek mérgező madártollak? Használnak a madarak púdert? A titkok feltárulnak, az előadás végére minden feltett kérdésre választ kapunk.

Egy rejtély nyomában: hogyan tájékozódnak a madarak? (2016)

A madárvilág tanulmányozása során rengeteg érdekességgel találkozhatunk, de talán egyik sem vet fel annyi kérdést, mint a madárvonulás jelensége. Hogyan tájékozódnak a madarak? Milyen érzékszerveik segítik őket vándorútjukon? Hogy jutnak el a telelőterületükre és hogyan találnak vissza a költőhelyükre? Az előadás során ezekre a kérdésekre keresem a választ, a témával kapcsolatos klasszikus vizsgálatok és a legújabb kutatások eredményeit felhasználva.

Cinegék az őserdőben : látogatóban kerti madaraink rokonainál (2016)

Cinegék, őszapók, rigók, rozsdafarkúak a nagyvilágban. Míg korábban csak kevesek kiváltsága volt a világjárás, napjainkban bárki tehet egy virtuális körutat bolygónkon. Ha az igazi utazás élményeit nem is helyettesíti, érdekességek sorával szolgálhat akár egy internetes böngészés eredménye is.Például, ha a távoli tájak természetfilmekből jól ismert állatvilága helyett kedvenc kerti madaraink rokonságának felkutatására indulunk. Szárnyas barátaink atyafisága után kutatva az élővilág fantasztikus sokféleségének újabb bizonyítékára bukkanunk, óhatatlanul megtapasztaljuk a biogeográfia tudományának szépségeit, míg végül kiderül, milyen cinegék bujkálnak Indonézia erdeiben.

Ej mi a kő!? : öt érdekesség a madarak világából (2015)

Milyen meglepetéseket tartogat az őslénykutatás a madarak kihalt rokonaival kapcsolatban? Hogyan látnak a madarak? Mit árul el a madár testbeszéd? Befolyásolhatják-e külső körülmények a madárfiókák nemét? Milyen előnyökkel rendelkezik egy fiatal hím, ha tollazata a tojókéhoz hasonló? Öt kérdés, amelyekre választ az utóbbi években napvilágot látott, madarakkal kapcsolatos tudományos felfedezések adnak. Az igazat megvallva azonban már a feltett kérdések egy része is szokatlanul hangzik. Az előadás célja rámutatni arra, hogy az olyan ismert élőlények, mint a madarak életének kutatása is szolgálhat hihetetlennek tűnő eredményekkel, és akár a róluk korábban kialakult képet is felülírhatják.

A madarak családfája (2015)

Az előadás célja a madarak nagyobb csoportjainak (a rendeknek) leszármazási viszonyait tükröző rendszertan bemutatása. A fajok biológiai sokfélesége, a díszes tollazat és a repülés képessége mindannyiunk fantáziáját megragadja, nem véletlen, hogy a biológusok körében is népszerű, sokat tanulmányozott állatcsoport. A több mint tízezer fajt számláló madarak osztályán belül a rokonsági
viszonyok mégis erősen vitatottak. Az elmúlt negyed század során azonban születtek olyan eredmények, amelyekben egyetértés mutatkozik a kutatók között. Ezek főleg azoknak a madárrendek azonosítását jelentik, amelyek legkorábban különültek el a madarak evolúciója során, így a többi madárcsoport távolabbi rokonai. Az előadásban emellett röviden kitérek az élővilág rendszerezésének általános elveire és arra is, milyen meglepetésekkel szolgálhat, ha tovább vájkálunk a madarak több mint 60 millió évet felölelő
múltjában.

Helytörténeti évfordulónaptár

Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből című helytörténeti évfordulónaptár (2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017.) A 2018, 2019 és 2020 évi kiadvány elkészült, de (még) nem jelent meg.

Családfakutatás

Egyenlőre saját családomat kutattam. Családtagjaim alapos kikérdezése után, a MNL mikrofilm-anyakönyveinek segítségével és néhány digitalizált dokumentum (Budapesti Közlöny, Első világháborús veszteséglisták) 18-19.század fordulójáig sikerült megtalálni őseimet apai és anyai ágon egyaránt.

Family research

You can find many data about your family history in Englisg speaking databasis. To tell the true I use also FamilySearch instead of Hungairan resources when I search for basic matriculi data. But the Arcanum database, which contains about 90%-s of Hungarian Newspapers and almost the entire Hungarian genealocial literature and not geneological resources (directories, military and church substantives,) mostly use Hungarian language. I gladly help you finding data about your Hungarian ancestors or relatives, if you write me.