Történelem

Történeti kutatások

A győri felsőoktatás története

Vajon hol lehetett kellemesebb nemzetközi tapasztalatot gyűjteni? Az Északi-tengernél vagy Szibériában? Hogyan táncoltak az NDK-s lányok a disco-ban? Milyen volt a diákmeló a zwickaui Trabant gyárban? Hogyan került háromszáz vietnami fiatal a győri főiskolára és mit tekintett meg ugyanitt egy perui katonai főiskola tábornok-rektora?

Nyomokban ilyen érdekességeket is tartalmazott az előadás amit a nemrég tartottam a PTE levéltári napján.

A győri székhelyű Közlekedési és Távközlési Főiskolát (KTMF) 1968-ban alapították. Az első években Budapesten és Szegeden is működtek oktatási egységek, amelyek négy ütemben települtek a székhelyre. 1977-re a teljes főiskola Győrben költözött.

Előadásomban azt vizsgálom milyen lehetőségei voltak a szocialista államberendezkedésben egy frissen alakult, formálódó főiskolának a nemzetközi kapcsolatok terén? Milyen szocialista országokban működő intézményekkel keresték a kapcsolatokat, ezek milyen formában nyilvánultak meg? Mennyire volt intenzív a kapcsolat? Nyugati viszonylatban milyen lehetőségekkel rendelkezett az intézmény?

Forrásként elsősorban a főiskola Főigazgatói Hivatalának iktatott iratait használtam, másodsorban a főiskolai évkönyveket, intézménytörténeteket.

A KTMF indulásakor nemzetközi kapcsolatok szempontjából főként az akkori szocialista tábor, illetve a harmadik világ országai jöhettek szóba. Az első évek anyagának feldolgozása alapján főként az egykori Német Demokratikus Köztársaság irányába kerestek kapcsolatokat a főiskola vezetői. Kevésbé voltak intenzívek a kapcsolatok a Szovjetunió vonatkozásában. A kapitalista nyugatra elsősorban szakmai vásárokra, konferenciákra jutott el néhány oktató. 

Ezek a korai kapcsolatok elsősorban mérnökszakmai és oktatásmódszertani eredményeket hoztak és későbbi tudományos együttműködések alapjait teremthették meg.

Trianon 100

Az Országos Erdészeti Egyesület megbízásából egy négytagú csoport tagjaként részt veszek Az erdészeti ágazat Trianon sodrában munkacímű kötet megírásában.
Kapcsolódó publikációk:
Balogh Róbert, Homor Péter, Tóth-Bartos András, Ásványi Szabolcs: Trianon hatásai a magyar erdőgazdálkodásra: Veszteségek és átalakulás. Budapest : Országos Erdészeti Egyesület (2020), 313 p.
http://hmmpr.hu/2021/01/megjelent-a-trianon-hatasai-a-magyar-erdogazdalkodasra-cimu-konyv/
Homor, Péter ; Balogh, Róbert ; Ásványi, Szabolcs: Trianoni menekült erdész életsorsok. In: Erdészeti Lapok155 : 6 pp. 179-182. , 4 p. (2020) 
Homor, Péter: Trianon és az erdészeti szaktudás intézményei: In: Erdészeti Lapok 155 : 6 pp. 189-192. , 4 p. (2020)
Kapcsolódó előadás: Erdőmérnök életutak Trianon árnyékában. Előadás a XXIV. Apáczai-napok Tudományos Konferencián, 2020.11.19.

Sopron & Selmec 100

Száz évvel ezelőtt, 1918-1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A centenáriumra a Soproni Egyetem (a selmeci hagyományokat őrző testvéregyetemekkel együtt) ünnepségsorozattal, Facebook-oldallal és évfordulós honlappal emlékezik.

A kutatás kiterjed a SOE Központi Levéltár, a MNL-GYMS Soproni Levéltára, a MNL-OL FM irataira, digitalizált korabeli sajtóanyagra és dokumentumokra (ADT, HUNGARICANA), publikált tanulmányokra, könyvekre.

A levéltár munkatársaként három, az évfordulóra készült kötet elkészítésében működtem közre:
Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Selmec, Téged soha nem feledtünk! Sopron, 2019. 395 p. (adatszolgáltatás)
Gál Péter József: Selmeci-soproni diákélet. Sopron, 2019. 349 p. (lábjegyzetek)
Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig. Veszprém – Zalaegerszeg, 2019. 96 p. (adatszolgáltatás)

A témához kapcsolódó előadást tartottam Trianon és a magyar felsőoktatás, III. című konferencián a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban 2020. március 10-én.
Sági Éva – Homor Péter: Az I. világháború hatása a selmecbányai bányászati és erdészeti főiskola hallgatóságára – áttekintés és példák.
Beszámoló az eseményről
Sajtóhír

Hundred years ago the Mining and Forestry Academy had to move from Selmecbánya (now Banska Stiavnica) to Sopron. The collapse of Austro-Hungary Empire after the First World War enforced the minority national movements. The educational staff of the Academy dont want to join to the emerging state Czecho-Slovakia so they moved to the remained Hungarian territory. We study the historical backround of this process and write articles about this subject is Hungarian.

Új korszak határán: A selmeci-soproni diákok első világháborús nemzedéke visszaemlékezések tükrében (2019)

Az első világháborút követő évek a világtörténelemben és hazánk történetében is korszakhatárt jelentettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia háborús összeomlását követően a sorsfordító események nem értek véget Sopronban és környékén. A világháborús időszakot forradalmak, a Párizs környéki békék okozta bizonytalanság, a két királypuccs, a nyugat-magyarországi felkelés eseményei követték és a soproni népszavazás zárta le. Ez a történelmi háttér határozta meg a csehszlovák megszállás miatt Selmecbányáról Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanuló hallgatók ifjúságát, pályakezdését.
Az előadásomhoz a főiskola 1918-1927 között oklevelet szerzett hallgatóinak élettörténetét dolgoztam fel. A száz évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban feltárt források alapján elsősorban az ifjúkor éveire koncentráltam. Az elemzés segítségével felvázolható, milyen lehetőségekkel, kényszerekkel szembesült ez a generáció, amelyet néhány egyéni sors bemutatásával is illusztrálok. A Selmecbányán majd Sopronban a főiskolára beiratkozott nemzedék katonaként átélte az világháborút, az esetleges hadifogságot; számos hátráltató körülmény ellenére befejezte tanulmányait, hogy aztán egy megváltozott, új világban kezdhesse meg szakmai pályafutását.

A tudós bányahivatalnok és a huszadik század : Breuer György ornitológus élete (2018)

Breuer György nevét kevesen ismerik, noha a két világháború közötti Sopron jellegzetes alakja volt. A város szénellátását biztosító brennbergi szénbányák adminisztratív igazgatóját országos szinten főként ornitológiai tevékenységéről ismerték, mint a Fertő tó madárvilágának lelkes és nagy tudású kutatóját tartották számon. Emellett széleskörű közéleti tevékenységet folytatott, szinte nem volt olyan helyi társadalmi egyesület, amelynek tagja ne lett volna.
Előadásomban a rendelkezésemre álló források alapján a szakmai életút bemutatásán túl arra is figyelmet fordítok, hogy milyen hatással voltak Breuer György és családja életére a huszadik század első felében zajló történelmi események.
Breuer György 1913 és 1948 között élt Brennbergbányán. Itt talált hűséges feleségre, itt születtek gyermekei. Innen vonult a soproni 18-as gyalogezred tagjaként az első világháborús keleti frontra, amelyet sebesülés, majd több éves orosz hadifogság követetett. Brennbergi lakosként élte át a Tanácsköztársaság és a soproni népszavazás eseményeit.
Az ezt követő nyugalmas és tevékeny évtizedeket a Felvidék visszatérése zárta le. A második világháború drámája a Breuer család számára 1944 végén kezdődött: a menekülő nyilas vezetés Brennbergbányán is berendezkedett, sőt Szálasi Ferenc menyasszonyát, Lutz Gizellát Breuerék házában szállásolták el. Mindeközben Breuer György kapcsolatban volt Vajk Artúr bányaigazgatóval és más, a származásuk miatt üldözött személyekkel. A veszélyes helyzet folyományaként feleségével letartóztatták. Sopronkőhidán raboskodtak, csaknem a szovjet hadsereg megérkezéséig.
A 1945-ös év gyökeres változást okozott az ország és Breuer György életében is. Átélte a helyén maradt, de a régi hivatalnoki gárdához tartozása miatt félreállított emberek sorsát, a brennbergi bányászat agóniáját, mely – már elköltözése után – 1950-bem a bánya bezárásához vezetett.
Röviden összefoglalva: egy tettre kész, kíváncsi ember mozgalmas életét, családi anekdotákkal és helytörténeti vonatkozásokkal tűzdelt igazi magyar történetet ismerhetnek meg az előadás látogatói.

Helytörténeti évfordulónaptár

Neves évfordulók Sopron és környéke történetéből című helytörténeti évfordulónaptár
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020

Családfakutatás

ugrás az oldalra