Sorszám Név
89 KERPELY Antal
Életrajzi adatok
Arad, Kurtics, 1837. febr. 5. - Selmecbánya, 1907. júl. 22.
1859-62-ben tanult Selmecen bányászatot-kohászatot. 1862-65-ben Aninán és Oravicán dolgozott az osztrák államvasuttársaság üzemeiben. 1865-67-ben a brassói bánya- és kohóvállalat ruszkabányai vasgyárát tervezte és vezette építését. Közben 1866 tavaszán meghívták Szászországba Berggiesshübel a vas kénmentesítésére irányuló szabadalmának bemutatására egyúttal megtekintette Westfália és Würtenberg legjelentősebb kohászati üzemeit is, több helyen szakértőként is közreműködve. 1867-68-ban a zólyom-breznói Rhónic kincstári vasművek h. vezetője főnöksegéd. 1868-1881 között az akadémia kohászat-kémlészet, majd az általa szervezett vaskohászat-vasgyártás tanszékének 1872 tanára és vezetője. Közben állami kiküldetésben több tanulmányutat tett: 1869-ben Németország, Belgium és Franciaország, 1822-ben Nagy-Britannia és Svédország, 1874-ben ismét Anglia, majd Morvaország, Ausztria és Stájerország vasgyárait látogatta meg, 1880-ban hosszabb időt töltött a németországi Krupp-műveknél. 1874-ben elfogadta a freibergi akadémia akkor szervezett vaskohászati tanszékére való meghívást, de a magyar pénzügyminiszter közbenjárására továbbra is Selmecen maradt. 1881-96 között a kincstári vasgyárak által megszervezett központi igazgatóságának vezetője. A pénzügyminisztérium vasgyári osztályának főnöke, miniszteri tanácsos. 1896-ban vonult nyugdíjba. 1877-től az MTA lev. tagja. Kiemelkedő szakmai tevékenységéért lovagi címmel tüntették ki 1892. A magyar vaskohászati szakirodalom és hazai vaskohászati oktatás megteremtője. A magyar vaskohászati ipar föllendítésének elindítója, számos vasgyártelep megtervezője és újjászervezője Vajdahunyad, Zólyom-Brezó stb. A nemzetközi vaskohászati szakirodalom nagyhatású alakja: a vasgyárak telepítéstanának első kidolgozója és főiskolai oktatója; a nemzetközi vaskohászati szakirodalmi dokumentáció megindítója, két évtizeden át összeállítója, irányítója lásd: Bericht . . . Eisenhütten-Technik; több, Európa üzemeiben megvalósított szabadalom kidolgozója stb. 1871-81 között a BKL szerkesztője. Nevét számos utca őrzi. Az OMBKE 1967-ben emlékérmet alapított tiszteletére. Országos napilapokban több iparpolitikai cikke jelent meg. Krassai lovag - - önéletrajza. Közread. Barlai Béla. = BKL, 1916/2. 197-206, 227-241. p.
Forrás: BKL 1892, 1907, 1916; Szinnyei; MTA Mat. és Termt. Ért. 1937; Főisk. Közl. 1937; MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl. 1957; Vajda: Nagy magyar feltalálók 1958; Z dejin vied a techn. na Slovensku 1974.
Tanszék Beosztás Időtartam
Kohászat-kémlészet tanár 1868-1872
Vaskohászat-vasgyártás tanár 1872-1881

Adatlap szerkesztése



Főoldalra | Vissza a névsorra | Vissza a tanszékek listájára | Keresés névre | Új adatlap felvitele

| Névsor ABC | Lapozás |