| 1889-93 között tanult a bécsi műegyetemen, s szerzett 1894-ben gépészmérnöki oklevelet. 1894/95. tanévben ugyanott tanársegéd a mechanikai-technológiai tanszéken. Rövid ideig Bécsben végez mérnöki munkát, majd 1895-től az Osztrák-Magyar Vasuttársaság resicai gépgyárának mérnöke, végül főnökhelyettese. 1899-1911 között a selmeci akadémia tanára, 1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos. 1911-1940 között a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan gépelemek tanszékének tanára. 1940-ben vonult nyugalomba. 1906/08. tanévekben a selmeci főiskola rektora. 1918/20. tanévekben a műegyetem gépészmérnöki osztályának dékánja, 1933/34-ben a műegyetem rektora. 1920-35 között több ízben országgyűlési képviselő. 1926-29-ben kereskedelemügyi miniszter. 1923-1940 között - megszakításokkal - az MMÉE elnöke. 1924-26 között a Mérnöki Kamara elnöke. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett államait, az Egyesült Államokat és Oroszországot is. Gépelemek tankönyve a hazai szakirodalomban hosszú ideig alapvető mű volt. Publikációinak jelentős része 1918 után jelent meg. |
