| A lembergi egyetemen bölcsészeti és természettudományi szakot végzett. Ezután, 1844-47 között Selmecen tanult, s bányászati-kohászati szakképesítést szerzett. 1847-51-ben osztrák-lengyelországi kincstári bánya- és kohóműveknél teljesített szolgálatot. 1851-56 között a kohászat-kémia tanszék tanára és vezetője a selmeci akadémián. 1856-58-ban a maluzsinai, 1858-70 között a szomolnoki kohó főnöke Hüttenverwalter. 1870-84-ben a zalatnai kohó- és aranybeváltási hivatal vezetője. 1884-ben bányatanácsosként vonult nyugdíjba. Saját költségén több tanulmányutat tett Németország, Anglia, Belgium, Franciaország stb. bánya- és kohóüzemeiben. Számos, a maga korában korszerű fémkohászati eljárást dolgozott ki, s valósított meg nagyüzemi keretekben, többek között az erdélyi tellur ércek nagyüzemi feldolgozását is. |
