|
 |
|
Életrajzi adatok |
| Adriány |
|
|
|
Szepes, Poprádfelka, 1799. ápr.17. - Miskolc , 1871. márc. 19. |
| 1823-26-ban tanult a selmeci akadémián. 1838-ban Szélaknán, majd 1843-tól Selmecen gépészeti főfelügyelő Oberkunstmeister a kincstári bányászatnál. Közben helyettes tanárként vezette az akadémia matematika-fizika-mechanika tanszékét 1835-41 és előadta a polgári építészetet is 1839-41, 1844. Először ideiglenes tanárként 1844-47, majd kinevezett tanárként vezette a bányaművelés-bányamérés-bányagéptan tanszéket 1847-1851. 1848-ban nemzetőrként harcol. 1849. ápr-júl. a magyar kormány megbízásából átveszi a selmeci bányakerület főbányagondnoki tisztét. 1849-50-ben állásából a bécsi minisztérium fölfüggeszti. 1851-től a szomolnoki bányakerület főbányagondnoka Oberbergverwalter, majd igazgatója 1863-67. 1867-ban nyugdíjba vonult és Miskolcra költözött családjához. Bányaméréstana korszerű volt ÖZBH. 1853.. Először ő végzett átfogó vizsgálatot a borsodi Sajó jobbparti barnaszéntelepek elhelyezkedéséről 1858. Jelentős szerepe volt a Diósgyőr környéki állami szénbányászat megindításában. |
| Forrás: BKL 1871; Kiszely Gy: A diósgyőri szénbányászat kezdete. Miskolc, 1965. |