1887-90 között tanult erdészetet Selmecen. 1892-ben államvizsgázott. 1890-94-ben a zsarnócai és besztercebányai erdőhivatal gyakornoka. 1894-98-ban tanársegéd az erdőrendezéstani tanszéken. 1896-97-ben állami ösztöndíjjal a müncheni egyetemen tanult. 1898-tól a selmeci erdészeti kísérleti állomáson és az akadémián kapott beosztást. 1899-ben bölcsész doktori, majd magántanári címet szerez a kolozsvári egyetemen. 1901-1902-ben hosszabb tanulmányutat tett Európában. 1903-1904-ben a növénytan előadója az akadémián. 1904-1912-ben a budapesti műegyetem adjunktusa, magántanári képesítéssel. 1912-1940 között - nyugalomba vonulásáig - a budapesti tudományegyetem oktatója: 1914-től tanár, 1918-tól a növényrendszertani és növényföldrajzi intézet vezetője, a botanikus kert igazgatója. 1909-ben az MTA levelező tagja. Több gyűjtőutat vezetett a Balkánon és Oroszországban. A fák bonctanával és a bükkfa korhadásával és konzerválásával foglalkozott, majd a növénypaleontológia és növényszisztematika területén végzett jelentős vizsgálatokat. Az Alföld fásításának egyik jelentős szakértője. |