|
 |
|
Életrajzi adatok |
|
|
|
|
Budapest, 1883. aug. 14. - Dorog, 1959. aug. 21. |
| 1905-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen. A Ganz Danubius mérnöke, majd a Ganz vagongyár üzemvezető főmérnöke. 1913-1952 között a géptan II. későbbi nevén bányagéptan tanszék tanára és vezetője Selmecen és Sopronban. 1952-57 között a Bányászati Tervező Intézetben dolgozott. Egyetemi tanári címének meghagyásával helyezték át. 1957-ben vonult nyugdíjba. 1914-17-ben katonai szolgálatot teljesített. 1924/26. tanévekben a főiskola rektora. 1930-1952 között a főiskola kar könyvtárának igazgatója. 1952-ben a műszaki tudományok kandidátusa. A bányagépészet területén jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Szakértőként - az 1940-50-es években - részt vett több nagy jelentőségű hazai létesítmény tervezésében és korszerűsítésében. Könyvtárigazgatói működése során - a ma már világhírnévre szert tett - selmeci könytár állományának megóvását és földolgozását nagy szeretettel és hozzáértéssel irányította. - Több kisebb cikket közölt a Molnárok Lapjában. Szakirodalmi munkásságának java 1918 után jelent meg. |
| Forrás: Soproni fejek 1930; BL 1959; Soproni Szle. 1960. |