A bécsi egyetemen tanult filozófiát, jogot és matematikát. 1803-1807 között matematikát és fizikát oktatott a bécsi keleti akadémián. 1807-1809-ben a linz-i líceum fizika tanára. 1809-1833 között a matematika-fizika-mechanika tanszék tanára és vezetője a selmeci akadémián, bányatanácsos. A bányagépészetben és az ércelőkészítésben új utakon járt: a vízoszlopos gépek működési elvének tökéletesítése, a mechanikai ércelőkészítés alapelveinek kidolgozása stb. Az 1820-as években elméleti eredményeinek gyakorlati megvalósítása érdekében a selmeci főkamaragrófság egész tanévekre kivonta Schitko-t az oktatásból. Igen jelentős termelési sikereket értek el irányításával. Könyvei a korabeli szakirodalom alapvető művei voltak. A Monarchiában elsőként vezette be a felsőbb matematikát, mint kötelező tantárgyat. Az első magyarországi műszaki folyóirat megindítására vonatkozó tervezetét elutasították Beyträge zur Bergbaukunde insbesondere zur Maschinenlehre, mindössze az ő két közleménye jelent meg ilyen főcímmel. |