|
 |
|
Életrajzi adatok |
|
|
|
|
Szomolnok, 1748. nov. 14. - Bécs, 1811-1814 között |
| 1772-75 között tanult Selmecen bányászatot-kohászatot. 1777-ben a freibergi akadémiára iratkozott. 1775-79 között kincstári ösztöndíjjal hosszabb időt töltött külföldön, közben Stockholmban T. Bergman-nál. 1779-92-ben a kohászat-kémia-ásványtan tanszék tanára és vezetője a selmeci akadémián. 1792-től a bécsi udvari kamaránál bányatanácsos, majd udvari tanácsos, a birodalmi bányászati-kohászati ügyek felügyelője. 1802-ben nyugalomba vonult. 1811-ben Bécsben élt. Redukciós kísérleteiről az 1780/90-es években széleskörű vita folyt az európai szakirodalomban. Müller Ferenccel kialakult vitája vezette Müllert a tellúr fölfedezéséhez. R. A. vezette 1786-ban Szklenón a Born-féle amalgamációs eljárás nagyüzemi kísérleteit, s tervezte berendezéseit. Részt vett az itt megalakított első műszaki egyesület, a Societät der Bergbaukunde létrehozásában. Ruprecht használt Magyarországon a szakirodalomban először kémiai folyamatok ábrázolására reakciósémákat. |
| Forrás: Wurzbach; Proszt: A selmeci bányászati akadémia, mint a kémiai tud. kut. bölcsője hazánkban. Sopron, 1938; Annals of Science 1975. 305-340; Herčko, I: Z dejin geologickych vied na Slovensku. Banska Štiavnica, 1981. |