1870-73 között tanult Selmecen, először erdészetet, majd bányászatot-kohászatot. 1873-tól Kapnikbányán, 1876-tól Ravaszpatakán teljesített szolgálatot kincstári kohóműveknél. 1877-89 között a zalatnai vegyelemző hivatal kémlésze, majd hivatalfőnöke 1885. 1889-92-ben a selmeci bányaigazgatóság vegyelemzője, majd kohóhivatali főnöke 1892. 1892-94-ben a fémkohászat és fémkohótelepek tervezése tanszék tanára és vezetője. 1894-1913 között a pénzügyminisztériumban teljesített szolgálatot: 1905-ig a bányászati ügyosztály, majd a bányászati-kohászati főosztály vezetője, miniszteri tanácsos 1905. 1913-ban vonult nyugalomba. A hazai bányászat-kohászat legfelsőbb vezetésében eltöltött két évtized alatt M. S. rendkívül sokat tett az iparág fejlesztéséért, korszerűsítéséért: nevéhez fűződik a kincstári kőolaj- és földgázkutatások megindítása 1907-ben, az állami szénbányászat nagy beruházásai stb. A bányászat-kohászat tudományos alapokon nyugvó fejlesztése érdekében kiemelt beruházásokkal támogatta, korszerű laboratóriumokkal szereltette föl tanintézetünket, s létrehozta a M. Kir. Bányászati Kutatóhivatalt. |