| 1876-79 között tanult Selmecen. 1882-ben tett államvizsgát a bányászati szakon. Közben magánúton képesítést szerzett a nagyváradi jogakadémián is. Gyakornoki idejét Marosújváron, Govasdián, Gyaláron és Körmöcbányán töltötte. 1880-82-ben tanársegéd az építészeti tanszéken. 1882-83-ban bányaesküdt a rozsnyói bányabiztosságon. 1883-87 között a budapesti bányakapitányságon teljesített szolgálatot, bányaesküdtként. 1887-től 1911-ig a selmeci bányaiskola tanára: 1891-től vezértanára igazgatója. 1909-ben bányatanácsos. 1911-1918 között a pénzügyminisztérium bányászati ügyosztályán bányatanácsos, főbányatanácsos 1917. 1918-ban nyugdíjba vonult. 1895-1902 és 1911-1924 között - egy év megszakítással - az OMBKE titkára. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. A BKL-nek négy évtizeden át - megszakításokkal: 1894-1902, 1911-1917, 1918-1935 - szerkesztője és tevékeny munkatársa volt. A BKL-ben Lts jelzéssel is. Sokat tett a középfokú bányász-kohász szakemberképzés érdekében, részint mint igazgató-tanár, részint mint szakíró. Alapította, s 1908-10 között szerkesztette a Jó szerencsét! c. bányászati-kohászati hetilapot. 1918 után is publikált. |
