|
 |
|
Életrajzi adatok |
|
|
Családtag: L. Lajos, ifj. apja |
|
Sopron, Szilsárkány, 1815. júl. 26. - Budapest, 1885. ápr. 4. |
| 1840-43 között tanult Selmecen bányászatot-kohászatot. Ezután Bécsben hallgat geológiát W. Haidingernél. Gyakornoki idejét Selmecen töltötte. 1848-ban honvéd önkéntes a dél-magyarországi harctéren. 1850?-53 között Kapnikbányán bányamérnök Schichtmeister. 1853-56-ban bányamérő Verespatakon. 1856-69 között a nagyági kincstári bányák helyettes főnöke Verwaltungsadjunkt. 1869-70-ben az abrudbányai bányahivatal főnöke. 1870-83 között a selmeci akadémia tanára: 1870-72 között a bányaműveléstan-bányaméréstan, 1872-től a bányaműveléstan-ércelőkészítéstan tanszék vezetője. 1883-ban főbányatanácsosként vonult nyugdíjba. 1870 után számos tanulmányutat tett Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában stb. A magyar bányászati szaknyelv megteremtésének egyik úttörője. A bányaművelés első magyar nyelvű előadója. Az első magyar nyelvű bányaműveléstan szerzője. Kéziratát fia, L. Lajos ifj. rendezte sajtó alá. |
| Forrás: BKL 1885; Szinnyei; ÖBL. |