1791-94-ben tanult Selmecen bányászatot-kohászatot. 1794-1812 között a selmeci szélaknai kincstári bányászatnál segédbányamérő Markscheider-Adjunkt, majd 1898-tól a bányamérnökség vezetője Markscheider. 1803-tól megbízottként oktat az akadémián: 1803-12 között előadja a bányaméréstant, s vezeti gyakorlatait; 1806-12 között erdőméréstant tanít, s vezeti a rajzoktatást. 1812-ben megbízzák a bányaművelés oktatásával is. 1812-1840 között az akadémia bányászati tanszékének tanára és vezetője, egyben a selmeci főkamaragrófi hivatal bányatanácsosa. 1840 végén nyugdíjba vonult. A bányaméréstan nemzetközileg elismert oktatója és művelője. Könyvét, korának legjobbjaként tartották számon. Ő oktatta először önálló, vizsgaköteles tárgyként a bányamérést. A világon elsőként javasolja könyvében a teodolitnak bányatérségek fölvételére való alkalmazását. Az 1821-ben elsőként létesített selmeci bányaiskola altisztképző tantervét és szabályzatát L. készítette. |