| 1824-27-ben tanult az akadémián bányászatot-kohászatot. 1827-32 között Libetbányán, Rónicon és Hodrusbányán dolgozott. 1832-39-ben zúzómű felügyelő Selmecen. Közben hosszú tanulmányútra küldte a kincstár Németországba, Csehországba és Ausztriába. 1839-1863 között bánya- és kohógondnok, majd főgondnok és bányatanácsos Selmecen. 1863-1867 között a selmeci bányakerület igazgatója. 1868-ban nyugdíjba vonult. 1841-44 között helyettes tanárként az akadémia bányaműveléstan-bányaméréstan-bányagéptan tanszékét vezette, 1863-67-ben az akadémia igazgatója. 1849. áprilisában, egyedül a magyar bányászat vezetői közül, megtagadja a magyar állam szolgálatát, Bécsbe, majd a cári csapatok táborába menekül. Számos magyar bánya-kohómérnök került börtönbe, ill. vesztette állását 1849-50-ben L. F. rosszindulatú működése során. |
