Kosáryné Réz Lola (1892-1984)

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola menekülését és Sopronba költözését levezénylő Réz Géza azon kevesek közé tartozik, akinek személyes életébe is bepillantást nyerhetünk íróvá lett lánya, Kosáryné Réz Lola művein keresztül. Egy leány a sok közül című regényében szereplő idős házaspár mintája például Réz Géza és felesége, Péch Eleonóra. A regény Budapesten játszódik, a Réz család a huszas-harmincas években már itt élt.

De nem csak családtagjai, távoli ősei, hanem szülőhelye, Selmecbánya is ihlető forrás volt
Kosáryné Réz Lola számára. Két tucat részben, vagy egészen Selmecbányán játszódó, nyomtatásban is megjelent regénye ismert, nem beszélve azokról a művekről, amelyekben direkt vagy rejtett utalás van szülővárosára.

Kosáryné Réz Lola 1892. december 7-én született. Első írásaival a tízes évek elején jelentkezett, attól kezdve rendszeresen publikált verseket és novellákat különböző lapokban. A sikert első (és talán legjobb) könyve, a Filoména hozta meg számára, amely elnyerte az Athenaeum 1920-as regénypályázatának 15000 koronás díját. Kosáryné Réz Lola ekkor már Sopronban élt. Férje Kosáry János zongoratanár az első világháborúban szerzett betegsége miatt ápolásra szorult. A regénypályázat díja és a Nyugat folyóirat szerzőinek szakmai pártfogása segítette ahhoz, hogy főállású íróvá válhasson.

Kosáryné Réz Lola gyermekei Selmecbányán születtek. 1913-ban született fia Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke. 1917-ben született Judit lánya Nagy Imre Lajos orvos felesége lett. Unokája, Nagy Domokos Imre irodalomtörténész művei újrakiadásában és az írónő emlékének ápolásában fontos szerepet játszik.

Önéletrajzi ihletésű művei mellett huszadik századi modern témája a nők sorsa. Asszonybeszéd című tetralógiája közel négy évszázadot (1586-tól az 1960-as évek közepéig) átfogó regényfolyam, és egyben a magyar történelem évszázadainak női szempontú krónikája is. Más realista és romantikus hangvételű műveiben is női sorsok állnak középpontban.

Műfordítóként többek között Agatha Christie, Pearl Buck regényeit, Karl May Winnetou-ját és Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényét fordította magyarra. A harmincas évektől a Singer és Wolfner Kiadó és az Új Idők folyóirat munkatársa lett. A műveiben ábrázolt polgári világ és az általa képviselt eszményi nőkép azóta is olvasók generációira volt hatással, noha 1948 után sokáig nem jelenhettek meg írásai. 1990 előtt csak egyetlen regénye jelent meg 1958-ban, Leányfurfang címmel. Kosáryné Réz Lola 92 évesen, 1984. december 27-én hunyt el Budapesten.

Kosáryné Réz Lola művei között történeti kutatásokon alapuló regényeket épp úgy akadnak, mint ifjúsági és lányregények. Életében mintegy 120 regényt és kisregényt írt, melyek közül 88 jelent meg önálló kötetben. Három Selmecbányán játszódó regényét rövid ismertetését közöljük:

Az Ulrik inas című romantikus regénye, a XV.század első felébe vezeti az olvasót. A történet tulajdonképpen Ulrik felemelkedésének krónikája: hogyan tanulja ki az építészet mesterségét, hogyan vesz részt Nándorfehérvár viadalában, végül is hogyan lesz bíróvá. Az izgalmas történet végigvezeti az olvasót a XV. század első felének konfliktusain, egyszerű, közérthető nyelven, ezért tízéves kortól nyolcvan éves korig bárkinek ajánlható.

A vén diák című művében az írónő szülővárosáról, Selmecbányáról, annak tájairól, a felvidéki aranyifjúság szépséges legendájáról, szerelmes történetek játszi sugallatairól éppúgy szól, mint az elmúló „zsentri és nem zsentri világ” nem titkolt konfliktusairól, s hovatovább a magányos főhős, Garabonciás életútjáról.

Selmeci diákok című regényében az 19489/49 es forradalom és szabadságharcot követő időszaknak és az akadémista diákoknak a selmeci hagyományoknak is emléket állít. A főszereplő Beaujardin márki, egy francia diák leverése rémuralma idején érkezik Selmecbányára, hogy a bányászati főiskolán folytassa tanulmányait. Vidám mulatságok, diákcsínyek közepette zajlik az élete, ám nem sok idő kell, hogy a gondtalannak látszó felszín mögött észrevegye magyar diáktársai aggodalmát valakiért, akinek veszélyben van az élete. A márki nyílt, becsületes jellemével elnyeri társai bizalmát, s egy életre szóló érzés hatására ő maga is magyarrá lesz.
A Selmeci diákok regény teljes szövege letölthető a Közgazdász Hallgatói Burs Egylet honlapjáról:
http://lkk.uni-sopron.hu/images/BURS/gyujtemenyek/KosaryneRezLola_Selmeci_Diakok.pdf

Források:

Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Ha Selmec hív… Erdészettörténeti közlemények 80. (2009.)
http://epa.oszk.hu/02400/02451/00093/pdf/
Hipf, Timea: Kosáryné Réz Lola első regényei. [Diplomamunka] University of Vienna. Philologisch-Kulturwissenschaftliche Fakultät, 2009.
http://othes.univie.ac.at/5528/1/2009-06-22_9750458.pdf
Nagy Domonkos Imre: Selmecbánya Kosáryné Réz Lola műveiben. IN: Erdészettörténeti Közlemények (ISSN: 0866-3181), ISSN 0866-3181 , 2012. 86. sz. 127-188. old.
http://epa.oszk.hu/02400/02451/00099/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_86_2012_127-188.pdf
Nagy Domokos Imre: Tannenberg György XIX. századi kamarai erdőmester pályaképe. (A családi emlékezet és a valóság) In: Erdészettörténeti Közlemények (ISSN: 0134-1308), ISSN 0134-1308 , 1989. 17. sz. 101-112. old.
http://epa.oszk.hu/02400/02451/00012/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_17_1989_101-112.pdhttp://epa.oszk.hu/02400/02451/00012/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_17_1989_101-112.pdf f
Lőcsei Gabriella: „Nem tudtam a nagy írónőt játszani” : Az utolsó beszélgetés Kosáryné Réz Lolával. In: Magyar Hírek. 38. évfolyam. 4. szám (1985. február 16.) p. 23.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük